Csongor történelme
A község régi neve Csomonya volt,Csongor nevét 1898-ban kapta.Eredetének idejét homály
fedi,hihetőleg valami Komonyi család telepedett itt le,melynek ivadékai Kisdobrony és
Botfalva községekben ma is élnek.Ezek nevét írták latinosan Comoni-nak és ebből
alakulhatott ki a Comona=Csomonya községnév is.A cumani latinul=kunok,Csomonya tehát
kun telepítés.Már a történelem előtti időkben megtelepedett itt az ember,mint azt a bronz- és kora vaskori leletek tanúsítják,miket néha felvet az eke.E vidéken a honfoglalás után kabar segédnépek telepedtek le,az Abák uralma alatt .
Csomonya nevét 1406-beli okirat említi,mint Korjatovics Tódor podóliai orosz herceg birtokában levő községet,aki a Kerepecz családdal való birtoklási viszály során Zsigmond király parancsára törvény elé ideztetett.E pernek az lett az eredménye,hogy az orosz herceg elveszítette csomonyai birtokát,mely a Pálóczy Mátyás,Imre és György tulajdonába ment át. 1427-ben már a Brankovics György,1440-ben pedig a dobóruszkai Dobók tulajdona.(Ez a Család a xvi.sz.második felében a református hitre tért.)
Palóczy Simon 1456 elkobzás útján vesztette el birtokát erőszakoskodásai miatt,Antal pedig csomonyai és ignéci birtokait Dobó Ferencnek ajánlotta magtalan halála esetére,ami csakugyan be is következett.A Palóczy Antal illetményét,Bacsava és Andrásfalva elpusztult községekkel együtt 1536-ban Ferdinánd király parancsára Pozsgay Zsigmond királyi biztos adta át Dobó Ferencnek.Később Lorántfy Mihálynéra,enek leányával pedig Rákóczy Györgyre szállotak át e községek,kinek utódai a többi Rákóczy birtokkal együtt birtokolták azt egésszen az elkobzásig.
1566-ban az itt átvonult tatárok a községet a lakosság nagyrészével együtt teljesen elpusztították,1567-ben 7 porta volt a faluban.1638-ban már újra felépült és benépesült a község.Melith György nagy pert kezd a csomonyiakkal a Sípos nyárasi,valamint a csomonyai és kisdobronyi erdőségek határai miatt.Királyi ember volt ez ügyben klacsonói Horváth György és Tasnády Bálint leleszi pap.Később Csomonya és Nagydobrony között is keletkezett határper,melyben Debreczeny Tamásnak,a munkácsi uradalom tisztjének kérelmére,homonnai gr.Drugeth János országbíró Varannóban kiadott rendelete folytán,a leleszi konvent kapott utasítást a vizsgálat megejtésére.Királyi emberek ekkor Kerepeczy István,Bégányi Tamás és Ferenc,Kisfaludy Péter és Ferenc,Ilosvay Péter és János,Keszi György és Gergely voltak.A100 éves szernyei Kovács Péter,a 100 éves nagylucskai Forgó Ferenc egybehangzóan azt vallották,hogy Csomonya ás Nagydobrony között a Pohár patak,Csomonya és Nagylucska között a Lőrentin patak képezte a határt.E kihallgatásból megállapították,hogy Dobó Ferenc idejében Csomonya és Nagydobrony a peres erdőt közösen használta és hogy a két falu között a Szernyébe folyó Bekény,Mertice és Szomorú patakok voltak a határvonalak…
Hadar család is közbirtokos Csomonyán.Később csatlakoznak hozzájuk gr.Schönborn László,gr.Dégenfeld,Róth,Csákány,György,Nagy,Sándor,Szanyi,Tamási családok.A többi itt élő 1676-ban gimesi gr.Forgách András,1781-ben Esterházy herceg,Lónyai Rózner,gr.Haller és a egyéb nevű lakosok más községből települtek be.A György család egy része és a Sas,Tamási és a beköltözött Sándor család egy része még 1848 előtt megváltották magukat földesuraiktól és úgy lettek közbirtokosokká.Az 1848-as törvény eredménye képen a többi jobbágy családok is felszabadultak.
II..András király népe túlélte a tatárjárást,mely e vidéken keresztül zúdult a gyászos emlékű Muhi felé.Az Anjuk korában már írásos emlékek szólnak a faluról.Mohács után évszázadokra e hadak útjává vált vidék nyögte az Erdélyi Fejedelemség és a Királyi Magyarország közötti senkiföldjén a háborúkat.Falunk népe részt vett Thököly felkelésében,csatlakozott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához,ott harcolt 1848-49-ben a szabadságharc zászlai alatt.
1881-ben 168 házszáma,1061 lakosa és 2346 k.hold területe volt.
A falu rengeteg erdőségek közötti tisztáson épült,a Latorca folyó közelében,melynek vize áradás idején a határ nagy részét elöntötte s egészen a házak alá is felnyomult.Jelenleg a Latorcának és a határon áthúzódó Szernye csatornának védő töltései által a határ nagy része meg van védve az árvíz okozta károktól.
Csomonya falu nevét az 1898-as évi negyedik törvénycikk alapján végzett országos helynévrendezés során változtatták Csongorra.A trianoni békeszerződésig Csongor Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.Miután a mezőkaszonyi magyar járást 1923-ban megszüntették, azóta Csongor a munkácsi járáshoz tartozik.Ettől kezdve postája,távíró és vasútállomása Barkaszó.
A református egyház megalakulását és történeti adatait bizonyító okmányok 1851-ben elégtek,de az bizonyos, (Beregmegye Monográfiájának Egyházi ügyek 6. lapján olvasható adatok szerint is ), hogy e vidéken a Korjatovics által betelepített lakosság eredetileg görög keleti vallású volt, akik a vallásújítást megelőző évtizedekben ezen a vidéken nagyon elszaporodott szerzetesek,” veres barátok” fáradozásai folytán a római katólikus vallásra tértek át.Majd Kálmáncsehi Sánta Márton tevékenységének eredményeként, ezen a vidéken a környék katólikus lakossága, köztük a csongoriak is, tömegesen tértek át a helvét hittvallásra.Csomonya, mint egyházközség a Liber Ecclesiae szerint 1619-ben már Nagydobrony filiálisa, 1782-ig. 1787-től az ung-felsőzempléni, 1850-től az ungi egyházmegyéhez tartozik.
Református templomát 1824-ben építették. 1851-ben leégett, 1853-ban újraépítették.Anyakönyvek, jegyzőkönyvek 1824-től kezdődnek.
Az iskola keletkezésének dátuma homályba vész, de a XVIII.sz-tól a községben már egyházi iskola működik egy osztállyal, egy tanítóval.A XIX. század végétől, előbb elemi iskolaként majd az 1920-as évektől általános iskolaként működik. 1945-ig párhuzamosan az egyházi iskola is funkcionált. Jelenleg az oktatás magyar nyelven folyik.Az iskola bázisán jelenleg is folyik a hittan oktatás, melyet a helyi református egyházközösség patronál…
Csongor lakossága vérzett az első világháború galíciai frontján, és túlélte. Csehszlovák uralom alá került, határfalu volt a két bécsi döntés közötti időszakban, nyögte a világháború átkát, mint a Magyar Királyság része, kiheverte a sztálini lágerekbe hurcolt férfiak elvesztését. Kemény, dolgos, emberek lakják. A község az utolsó magyar falu a nyelvhatáron Munkács irányában.
1910-ben 1495, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1944 őszén a sztálinisták 300 férfit hurcoltak el a lágerekbe, közülük 101-en odahaltak. A második világháborúban elesett csongori férfiak száma 29. A szovjet éra évtizedeiben a település földművesei a szernyei és barkaszi sorstársaikkal közösen a helyi Kirov Kolhozban dolgoztak. Emellett igen sokan naponta ingáztak a lakóhelyük és a Munkácson, illetve Ungváron levő munkahelyük között. Az itteniek főként építő-és különböző iparvállalatoknál helyezkedtek el. Negyedszázaddal ezelőtt hajnalonként 10 munkásbusz szállította a járási, illetve a megyei központba a helyi munkaerőt. Ukrajna függetlenné válásakor (1991) kialakuló mély gazdasági válság során a csongoriak többsége elveszítette városi munkahelyét. A gazdasági káosz mellékhatásaiból most lábal épp ki, fejlődő gazdaságú, növekvő lélekszámú település a mienk.
A faluközösség a templomkertben emlékművet állított a második világháború és a sztálinizmus helyi áldozatainak. A falu határában ősi temetkezési helyek találhatóak, kurgánok, ezek a késői bronz-, illetve a korai vaskorszakból származnak.Csongor jelene
A település magyar nyelvű általános iskolájába 317 tanuló jár. Az új, háromszintes iskola építése számos külföldi alapítvány támogatásával indult, de végül állami pénzen épült fel.Az iskola megnyitására 2007. január 15-én került sor. Az iskolát átadta Viktor Juscsenko, Ukrajna elnöke. A megnyitón részt vett Gyurcsány Ferenc, magyar miniszterelnök is.Az óvodások száma 55.Postája, orvosi rendelője,könyvtára van, kultúrháza 200 férőhelyes.
Csongor gazdasága
Az idők során úgy alakult, hogy a település munkaképes férfijainak túlnyomó része építőmunkásnak képezte ki magát. Ez meg is látszik az itteni házakon, amelyek tágasak, s igényesen vannak megépítve. A kolhoz illetve a kollektív mezőgazdasági vállalat felszámolása után (2000 tavasza) a kolhozmunkások és a gazdaság nyugdíjasai között egy hektárjával felosztották az itteni földeket. Ezeken a parcellákon valamint a háztájiban főként gabonaféléket, burgonyát, céklát,káposztát termesztenek. A helybeliek közül egyre többen foglalkoznak árutermelő zöldségtermesztéssel. Ám legfőbb gazdasági növényük—immár bő negyedszázada---a seprűcirok, amely évente több mint 600 hektárt foglal el a csongori határban. A betakarított seprűcirokból a téli valamint a tavaszi hónapokban közel 1 millió seprű készül. Egy része kalákában. A seprűkászítés során pontosan meghatározták, hogy mely munkafolyamatokat végeznek a férfiak (kötés) s melyeket a nők (a seprű levarrása). A csongoriak a háztájiban megtermelt portékáikat főleg a munkácsi piacon értékesítik. Az utóbbi 10 esztendőben—akárcsak Kárpátalja számos más településén – errefelé is divatba jött az út menti kereskedelem: ilyenkor az éppen aktuális termékeket kirakják a helybéliek az út szélére kitett asztalra, mérlegre.Így kínálják azt az arra haladó autósoknak.
A régi kolhoz területén tyúkfarm létesült ,amely több ezer tyúkot ,kacsát ,csírkét tud nevelni.KÚLTÚRA,SZÓRAKOZÁS,HITVILÁG
A községben élő illetve az ide látogató vendégek több mint 10 vegyesboltban vásárolhatnak,emellett 3 kávézó és egy videó szalon is a rendelkezésükre áll. Néhány éve autógumi javító műhely is működik. A faluban háromféle hitközösség van számontartva: református, szombatista és jehova tanui.
1997-ben hozták létre a helyi református egyház kezelésében aBethesda szenvedélybetegek gyógyítását felvállaló mentő missziót. Református parókiája helyben.Hagyományőrző község, a településen rendszeresen tartanak falunapot..Itt alakult meg 1990-ben a Kárpátaljai Magyar Ifjusági Szövetség első alapszervezete Turul Ifjusági Klub néven.1996-ban e falu fogadta méltóképpen a Magna Hungári Lovasexpedíció Baskíriából hazatérő csapatát.2004-ben a falunap vendége volt a Z’Zi labor és a Veresegyházi asszonykórus.A helybeliek igen jó kapcsolatot ápolnak Veresegyházzal , Gödöllővel és Sarróddal.
2009-ben hivatalos együttműködést kötöttünk a Győr-Moson-Sopron megyei Sarród tepülés Önkormányzatával.
2009 tavaszán képviselőinnkel megláttogattuk az immáron testvértelepüléssé nyilvánított Sarród települést,majd viszontlátogatást tettek 2009.év októberében.TURIZMUS
A falusi turizmus fejlődésének újabb lendületet adhat az a körülmény, hogy megkezdődött a földgázvezeték kiépítése. Vendégfogadás szempontjából az is igen előnyös, hogy a település több oldalról jól megközelíthető,s innen könnyen elérhetők a kárpátaljai turizmus szempontjából leglényegesebb látnivalók: a munkácsi vár (félórányi autózás), ungvári skanzen (2 órányi autóút), Vereckei-hágó (3 órás út) stb..A helybeliek kedvelt kirándulóhelye a falu határában levő erdő, és a nemrégiben
mesterségesen kialakított halastó.Emellett nyáron igen sokan keresik fel a Szernye kanális azon részét, ahol a folyó az erdőn halad keresztül.Itt számos nagyszerű horgászhely található.A közeli erdőben nyaranta igen sok a gomba.
ALAPADATOK
A több mint 2300 lelket számláló szinte teljes egészében magyarok lakta település Ukrajna Kárpátaljai megyéjének Munkácsi járásához tartozik. A község 23 kilométerre fekszik Munkácstól, Nagy-Dobrony ide 5, Csap 18 kilométer. A legközelebbi vasútállomás Szernyén—a település négy kilométernyi távolságra van innét—illetve Barkaszón (ide öt kilométer) található.Elhunyt Kása Ferdinánd leírásai alapján.